Puskás Aréna: Több mint stadion

November 15-én, a Magyarország-Uruguay labdarúgó-mérkőzéssel nyitotta meg kapuit a Puskás Aréna, amely az építők szerint sokkal több mint futballstadion: Közép-Európa legkorszerűbb, legnagyobb befogadóképességű élményarénájával gazdagodik Budapest.

A 67 ezer férőhelyes, világszínvonalú aréna otthona lesz a magyar labdarúgó-válogatottnak, négy mérkőzést rendeznek benne a 2020-as UEFA Európa-bajnokságon, de alkalmas lesz Európa-liga- és Bajnokok Ligája-döntő befogadására is. Az építők emellett kiemelik a létesítmény multifunkciós jellegét. Hosszú évtizedek után a legnagyobb világsztárok visszatérhetnek Budapestre, Magyarországra, valamennyi feltétel adott lesz a nagyszabású produkciók, koncertek, zenei fesztiválok befogadásához. A létesítmény rendelkezik 1500 férőhelyes konferenciaterülettel, melyben banketteket, céges rendezvényeket is lehet tartani, továbbá Puskás Kiállítási Központ létesül, amely a magyar labdarúgás sikereit, a korábbi stadion múltját és a legfontosabb eseményeit hivatott bemutatni.

A létesítmény az 1953-ban átadott Népstadion helyén született újjá, a múzeumnak otthont adó toronyépületen kívül semmilyen másik elem nem maradt meg az egykori legendás épületből. Fürjes Balázs, az építés irányításáért felelős kormánybiztos ugyanakkor több fórumon hangsúlyozta, alapelvük a múlt tisztelete. Ennek szellemében az elbontott betont ledarálták, és beépítették a jelenlegi falakba, ezáltal a régi tovább él az újban. Megtartották a Népstadion építészeti karakterét, a pilonsor, a régi lépcsőházak a Puskás Arénában is megfigyelhetők. „Ha valaki ránéz az épületre, óhatatlanul eszébe fog jutni a régi Népstadion” – mutatott rá a kormánybiztos.

A szomszédban lévő, az ezredfordulón épült Papp László Aréna tervezésében brit és amerikai mérnökök vettek részt, a kivitelezéssel pedig egy francia nagyvállalatot voltak kénytelenek megbízni. „Ehhez képest most ott tartunk, hogy a Puskás Arénát magyarok tervezik, magyar cégek építik, és csak néhány apróság jön külföldről, az, amit itthon nem lehet beszerezni. A tervezőktől az acélszerkezetet gyártó munkásokig tizenötezren dolgoztunk azon, hogy határidőre elkészüljön Budapest új ékköve” – fogalmazott Fürjes Balázs.

A teljes cikk a nyomtatott magazinban olvasható.

Csapatmunka, rengeteg pozitív pillanat és percre pontos forgatókönyv

Sprint Triatlon Elit Európa-kupának adott otthont Kecskemét augusztus 18-án.

Skoff Gábor versenyigazgatóval beszélgettünk az eseményről.

Ez volt az első ilyen volumenű verseny, amit rendeztél?

– Ez már a második, illetve úgy fogalmaznék inkább, hogy a másfeledik, mert az idei versenyt közösen rendeztük a Balatoni Úszóiskola és Triatlon Klubbal. Lényegében a nemzetközi szövetséggel való kapcsolattartás és a versennyel kapcsolatos szervezői munka felét vállaltam idén magamra, ami komoly és felelősségteljes feladat volt számomra.

Mi volt a szervezési munka legnehezebb része? És mi adta a legtöbb örömet?

– Egy triatlon verseny szervezése nagyon összetett feladat, nem mindegy, hogy hazai vagy nemzetközi rendezvényről beszélünk. A nemzetközi versenyek szervezése nehéz, mert egy szigorú, percre pontosan történő forgatókönyv szerint zajlik minden, ugyanakkor ez egy óriási segítség is, mert olyan, mintha az ember egy szamárvezető mellett haladna, és a meghatározott pontokat kell követni teljes felelősséggel a végpontig, azaz addig, amíg az utolsó versenyző is biztonságban átlépi a célvonalat.

Kiemelni külön nem tudnék egy pontot sem, illetve talán a kerékpáros pálya kijelölését és biztosítását mondanám, ami hermetikus zárást és rengeteg biztonsági felügyeletet követel. A 6 km-es kerékpáros pályát több mint 60 ember biztosította.

A legtöbb örömet az adta, amikor elkészültünk mindennel és várhattuk a vasárnap reggeli rajtokat.

Hány induló volt, és mely országokból érkeztek?

– Egy ilyen versenyen meghatározott számú versenyző vehet csak részt, mind a hölgyek, mind pedig a férfiak tekintetében. Ez számokban 70-70 főt jelent. A hölgyeknél 45 résztvevő, míg a férfiaknál teltház volt a futamokban.

24 országból érkeztek versenyzők és meglepő módon Kanadából, Új- Zélandról, Ausztráliából, sőt még a Bermuda-szigetről és Mexikóból is voltak indulók a mezőnyben.

A teljes cikk a nyomtatott magazinban olvasható.

 

„Hozzánk jár tanulni a nemzetközi sportvilág”

Interjú Kármán Sándor versenyigazgatóval

A SportMenedzser Magazin az elmúlt évben részletesen feldolgozta az öttusa-világkupa hátterét. Az idén Magyarországon tartott világbajnokság szervezése során hogyan dolgozták fel és építették be a világkupákon szerzett tapasztalatokat?

– A világbajnokság megszervezése nagyságrendekkel összetettebb feladat volt, főleg, hogy az Öttusa a Laser Run világbajnoksággal is társult. A világkupákat tesztversenynek jelöltük meg, igyekeztünk mindent kipróbálni, amit csak lehetett, és a módszerek már akkor is beváltak. Példaként említhetném a pást fölötti takarás le-föl mozgatását, ami nagyon jól működött, vagy láttuk, hogyan fog kinézni a lovaspálya a lőtér mögött. Ezek nagyon hasznos információk voltak, hogy tudtuk előre, mire számíthatunk. A futópálya minősége is fontos kérdés volt, ott is figyeltünk arra, hogy megfeleljen a szükséges specialitásoknak, például, hogy minél keményebb legyen, és kellő mennyiségű öntözéshez jusson.

Mik voltak a szervezés során a legnagyobb kihívások? Gondolok itt például a helyszínváltozásra.

– Igen, ez eléggé megbonyolította a munkánkat. A pályázatot alapvetően is a Kincsem Parkba nyertük el, de mégis a Margitszigetre kellett berendezkednünk, és hónapokig úgy készültünk, utána pedig visszakerültünk az eredeti helyszínre. Ez azért is volt komplikált, mert számításba kell venni, hogy egy ilyen színvonalú sportrendezvény helyszínen közben nem áll meg az élet, nekik is van saját programjuk, menetrendjük, és ebbe kellett beleilleszteni a világbajnokságot. Nem volt egyszerű feladat, mert szinte mindent elölről kellett kezdenünk, de neki rugaszkodtunk, és megoldottuk. És abszolút hálásak lehetünk a Kincsem Parknak is, hogy befogadták a rendezvényt, és a lehető legjobb tudásukat adták a világbajnoksághoz.

Mekkora apparátusból épült fel a szervező bizottság? Illetve milyen ütemben bővült a szervezésben részt vevők száma az esemény közeledtével?

– A szervezésben partnerünk volt a Nemzeti Sportügynökség, így még jobban megoszlottak a feladatkörök, és mindennek tudtunk szakmai felelőst találni. Az említett világkupákhoz képest háromszoros-négyszeres volt a szervezői létszám. Összesen több mint 200-an dolgoztunk a vb megszervezésében és lebonyolításában. Természetesen a szervezési fázisok előrehaladtával, amikor kijelöltük az újabb feladatokat, akkor meg is kerestük rá a megfelelő szakembereket, és ennek megfelelően célirányosan bővült csapatunk. Önkéntesek is szép számmal vettek részt az eseményen, sokan újak, akikkel behatóbban megismertettük a sportágat, és felkészítettük őket a várható szituációkra, voltak régebbi jelentkezők, és a sportágon belüli fiatal versenyzők is, akik örömmel segítették a rendezvényt.

Versenyigazgatóként milyen feladatokat látott el a vb szervezése során? Hogyan fogta össze a csapatot? A szakmai szempontokon túl milyen vezetési elveket vall?

– Versenyigazgatóként és sportszakmai referensként főbb feladataim közé tartozott a helyszínek állapotának ellenőrzése, illetve a versenyzők utaztatásának teljes körű koordinációja. És hogy lehet összefogni a csapatot? Sok türelemmel. (nevet) Vezetőként figyelek a konstruktív kommunikációra, az együttműködésre, nyitott vagyok a kollégák felé, mindent megbeszélünk, de olyan helyzetek is vannak, amikor nagyon határozottnak és következetesnek kell lenni, mit várok el annak érdekében, hogy hatékonyan működjenek a dolgok. A döntések következményeiért pedig maximálisan vállalom is a felelősséget. Én mindig azt vallom, hogy nekünk szervezőknek az a feladatunk, hogy a felmerülő nehéz helyzeteket úgy abszolváljuk, hogy abból a látogatók semmit se vegyenek észre, hanem tudjanak csak a rendezvényre koncentrálni.

Milyen hazai és nemzetközi érdeklődést tapasztaltak a látogatók, szurkolók és a protokoll személyek tekintetében?

– Nagyköveteket, külképviseleti vezetőket is köszönthettünk a közönség soraiban. Megtisztelő volt, hogy Albert monacói herceg, a Nemzetközi Öttusa Szövetség tiszteletbeli elnöke is ellátogatott a rendezvényre. Arra is büszkék lehetünk, hogy hozzánk jár tanulni a nemzetközi sportvilág. Több külföldi sportvezetővel is volt alkalmam beszélgetni, akik arról számoltak be, hogy a megvalósítás jó példáját látva maguk is választ kaptak bizonyos szakmai kérdésekre. Jövőre Kínában lesz az öttusa világbajnokság, és kínai szakemberek is érkeztek megfigyelni a versenyt.

Végh Nóra Judit

Nyitókép: MÖSZ/Buza Virág

A teljes cikk a nyomtatott magazinban olvasható.

Az eddigi legnagyobb röplabda esemény lesz Magyarországon augusztusban

Nyár végén a Papp László Aréna ad otthont a női Röplabda Európa—bajnokságnak, pontosabban annak egyik társrendezője lesz Budapest. 2017-ben a CEV, az Európai Röplabda Szövetség, történetében először négy városnak adta a rendezési jogot, köztük a magyar fővárosnak. A sportágban hazánk eddig még nem rendezett ilyen mértékű felnőtt eseményt, az EB egy mérföldkő a magyar röplabdázás történetében. A rendezési jog megszerzése egyfajta elismerése a magyar röplabda sportban az utóbbi években végbement változásnak, fejlődésnek.

A röplabda, a jelenlegi hat, úgynevezett TAO sportág közül, utolsóként került be a körbe két évvel ezelőtt. A többi kiválasztott csapatsportághoz képest így volt némi lemaradásunk, ugyanakkor a kiemelt sportágak között addig is szerepelt a röplabda. Ahhoz azonban, hogy ez az új, jelentősebb lehetőség a röpiseknek is megnyíljon, számos lépést kellett megtegyen, és nem utolsó sorban rengeteg munkát kellett elvégezzen a Magyar Röplabda Szövetség. Ma már kijelenthető, hogy a magyar röplabdában előremutató, alaposan megtervezett, felépített és átgondolt munka folyik. Ez a kijelentés vonatkozik úgy az utánpótlás nevelésre, mint a csapatok versenyeztetésére, és a nemzetközi versenyek hazai rendezésre. Ebből az aspektusból külön is elismerésre méltó az idei, budapesti EB rendezés. A háttérről és a programokról beszélgettünk Ludvig Zsolt főtitkárral.

– Magyarország még nem rendezett ilyen léptékű felnőtt röplabda eseményt. Mennyire volt nehéz elnyerni a rendezést?

– Az Európa-bajnokság valóban az eddigi legkomolyabb felnőtt röplabda esemény lesz, ugyanakkor ne feledkezzünk meg róla, hogy az 1965-ös budapesti Universiade programján szerepelt a röplabda. Akkor a férfi csapat ezüstérmet szerzett, míg a hölgyek ötödik helyen végeztek. Érdekesség, hogy a július eleji Universiádén idén – 54 év múltán – újra részt vesz a sportág a női válogatott révén Nápolyban. Ha a közelmúltat nézzük Ifjúsági EB-nek kétszer is otthont adtunk Szlovákiával társrendezésben, két éve pedig a győri EYOF programján is szerepelt a sportág. A felnőtt Európa-bajnokság ugyanakkor kiemelkedik az előbb felsoroltak közül, elég csak a nézettségre gondolni. Napjainkban a világ minden táján élő adásban láthatják a nézők az eseményeket, nem véletlen, hogy több ország is szeretne rendező lenni, ezáltal is megmutatva magát a világnak. Mi is hasonlóképpen gondolkoztunk, amikor a hazai röplabda közeljövőjét terveztük meg, még 2011-ben. Köszönhetően a jelenlegi lehetőségeknek a sportág stabil alapokon nyugszik, tudunk előre tekinteni, konstruktívan építkezni, fejlődni. Természetesen, mint minden sportban az eredmények nagyon fontosak, de a jövőbeli sikereket ma kell megalapozni. Mi erre kidolgoztunk egy stratégiai tervet, aminek része a gyermekek bevonzása a sportágunkba, majd a megtartásuk, hiszen nagy a konkurencia. A versenyeztetést a szakma határozza meg, de ahhoz, hogy a röpi egy fiatalnak hosszútávon is vonzó maradjon, megítélésünk szerint, nagyon fontos a színvonalas versenyek rendezése. Egészen más, ha testközelből láthatják akár a hazai, akár a külföldi csapatokat éles meccshelyzetben. Az első ilyen rendezvény 2016-ban volt, Szlovákiával közösen, egy női U19-es Európa-bajnokság Győrben, majd 2017-ben szintén U19 fiú EB szintén a szlovákokkal közösen. Utóbbinak már a döntőjét is mi rendeztük Győrben, mely város remek partnerünk volt, s nem titkoltan ez már felkészülés volt nekik is az EYOF-ra. Nem véletlen, hogy az említett utánpótlás versenyek után pályáztunk Európa-liga rendezésre, gondolok itt a tavalyi négyes döntőre, és az EB-re. A korábbiakkal ellentétben már nemcsak akkor rendezünk versenyt, ha ránk osztják, hanem tudatosan keressük a lehetőségét a nemzetközi események Magyarországra hozatalának. Az mostani EB 2017-ben dőlt el, amikor az európai szövetség, a ’17-es EB után, változtatott a lebonyolításon, az addigi 16 helyett már 24 csapat vesz részt, és az addigi maximum két rendező ország helyett már négy rendező is lehet. Az egyeztetés rögtön ezután elkezdődött a CEV-vel. A két sikeres utánpótlás EB után merült fel a mi szerepvállalásunk, és a pályáztunk társrendezőnek a török, a lengyel, és akkor még a cseh szövetséggel. A CEV 2017-es kongresszusán kaptuk meg a rendezés jogát, annyi változással, hogy a cseheket végül leváltotta Szlovákia.

– Mennyire szoros a szervezők között a kapcsolat, vagy inkább mindenki maga intézi a feladatait?

– Folyamatos és szoros a kapcsolat úgy a négy rendező, mint az Európai Röplabda Konföderáció között, döntés után pár héttel már találkoztunk Isztanbulban, ez még egy informatív egyeztetés volt, majd nem sokkal később Luxemburgban már egy nagyobb volumenű találkozónk volt, ahol lefektettük a szervezés alapelveit, irányait. Az úgynevezett munkafázisban, azaz az elmúlt közel két évben kéthavonta volt egyeztetés a szövetségek és a CEV között, melyből az utolsó július közepén lesz. A felek között teljesen folyamatos minden csatornán az együttműködés. A CEV-nek is új ez a helyzet, a négy helyszínnel és a több csapattal, számos új dologra kellett odafigyelnie, módosítania, ebből adódóan néha mi négyen egymást építgettük és támogattuk a szervezés ideje alatt. Az EB egy Európa-bajnokság négy helyszínen, azaz a megjelenés, a design, a külcsín teljesen egységesített, a játékos beszólítástól a prezentációig, felvezetésig mindenhol ugyanazt a fogják kapni a nézők. A városok és a létesítmények egyéb szempontokból az adott országra jellemző jegyeket hordozzák majd magukon, erre példa a fan-zone, ami országonként változó és eltérő lesz. A fan-zone kialakítása, megtöltése és üzemeltetése a szövetség feladata, Budapesttel, mint host-cityvel, promóciós területen működünk együtt. A fan-zone a csarnok előtti téren lesz, tervezzünk egy igazai röplabdapálya felállítását is. A helyszínek, a négy csarnok, nagyjából hasonló méretű, a Papp László Arénát ugyanúgy alakítjuk ki, mint volt az tavaly az Európa-liga esetében. A minimum előírt CEV nézőszám 5 000 fő, mi szeretnénk természetesen mindennap megtölteni a létesítményt, persze esetleges kiemelkedő eredmény esetén némi bővítés lehetőség rendelkezésünkre áll majd. A Papp László esetében remek adottság, hogy közel van a hotel és a csarnok, ezt szeretik a csapatok, és mindenkinek nagy könnyebbség. Kompakt helyszín.

– Külföldről mekkora az érdeklődés, van egyáltalán?

– Bizony van, tapasztaljuk a jegyrendeléseknél! Észt, horvát, holland szurkolók jönnek, az azeriek lesznek kevesebben. Június végéig a szektorokat fent kell tartsuk a vendég szurkolóknak, utána felszabadulhatnak helyek. A magyar szurkolóknak is megvan a kialakított szektoruk, ahova síppal, dobbal, nádi hegedűvel várjuk őket. Az arányokról nehéz még most beszélni, de a nyitónapra, amikor három mérkőzés lesz, biztosan nagyon sok külföldi nézőnk lesz, akár egyötöde a csarnoknak, de a magyar-román meccsen vélhetőn 95-5% lesz az arány. Napijegyek lesznek, már 2490 Ft-tól, azaz amikor egy nap három meccs van, akkor egy jeggyel mind a hármat meg tudja nézni a vendég.

Deregán Gábor

A teljes cikk a nyomtatott magazinban olvasható.

Szeged 2019: a híd Tokióba

Negyedszer rendez kajak-kenu világbajnokságot Magyarország, ráadásul ezúttal az olimpiai kvalifikáció is a tét Szegeden. A sikeres pályázattól a Maty-ér felújításáig.

A vívás és az úszás után kajak-kenuban a legsikeresebb Magyarország az olimpiák történetében (25 arany-, 29 ezüst- és 26 bronzéremmel), így nem csoda, hogy kiemelt szerepet tölt be hazánk nemzetközi viszonylatban. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) 2015 márciusában úgy döntött, hogy Szeged adhat otthont a jelenlegi ötkarikás ciklus legfontosabb versenyének, az olimpiai kvalifikációs világbajnokságnak. A magyar pályázat szoros küzdelemben, a nagy rivális Németországot (Düsseldorf) maga mögé utasítva aratott hatalmas sportdiplomáciai sikert.

Magyarország messze a legsikeresebb nemzet a világbajnokságok történetében 494 éremmel (205 arany, 153 ezüst, 236 bronz), az örökranglistán második Németországnak 284 vb-medálja van összesen. A különbség tovább nőhet, hiszen 1998, 2006 és 2011 után ismét Szeged lesz a házigazdája a vébének, és tudjuk, a hazai pálya mekkora előnyt jelent a sportban.

A Maty-ér, azaz a Szegedi Olimpiai Központ a sportág berkein belül is a világ legjobb versenyhelyszínei között van számontartva. Az eredetileg többfunkciós víztározónak megálmodott létesítmény ötlete 1979-ben született, majd két év alatt készült el Szegedtől kissé nyugatra a Tisza egyik ősmedrénél. Azért is annyira közkedvelt a sportolók körében, mert a kiegyenlített szélviszonyok miatt egyenlőek a feltételek, a magyar közönség pedig rendre fantasztikus hangulatot teremt.

Az elmúlt közel 40 évben rendeztek már itt egyebek mellett kajak-kenu világbajnokságot és Európa-bajnokságot, világkupaversenyeket, korosztályos és masters világbajnokságot és Európa-bajnokságot, sárkányhajó-vb-t és Eb-t, valamint édesvízi horgász-világbajnokságot is. Merthogy a horgászok körében is nagyon kedvelt a Maty-ér, országos bajnokságokat rendre bonyolítanak itt, valamint a magyar válogatott is gyakran készül Szegeden. Sőt, esküvők és nagyobb rendezvények helyszínéül is szolgál.

Az idei kajak-kenu világbajnokságra 1.8 milliárd forintból megújuló létesítmény befejezésére március végén plusz 3 milliárd forintnyi forrást bocsátott rendelkezésre a magyar kormány. A Nemzeti Sportközpontok (NSK) és a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) már 2017-ben elkezdte a beruházások előkészítését, a munkálatok a tavaly májusi világkupaverseny után kezdődtek el.

„A beruházás egyik legfontosabb eleme az osztósziget fejlesztése, hiszen régi álmunk volt, hogy a versenypálya mindkét oldala funkciót kapjon – fogalmazott Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke a szervezet hivatalos honlapján. – Híd épül, az osztószigeten pedig kerékpárút létesül. A pálya így más sporteseményeket, például triatlonversenyeket is kiszolgálhat majd. Megújul a pályához kapcsolódó összes gyalogos-, kerékpáros- és autóút is, a nézőknek kevesebbet kell majd gyalogolniuk a buszmegállókból, és javulni fog a parkolási helyzet is, mivel szinte minden irányba nagyobb lesz a Szegedi Olimpiai Központ, vagyis a Maty-éri versenypálya területe.”

Megújul a főlelátó, bővül a sajtóközpont, teljesen átalakul a céltorony, valamint nagyobb és színvonalasabb lesz a céltorony melletti VIP-épület is.

„A 2011-es világbajnoksághoz képest több országot és több versenyzőt várunk jövőre a pályára, és ennek megfelelően több nézőt is a lelátókra – tette hozzá Schmidt Gábor. – A sportág egyre nagyobb nemzetközi népszerűségnek örvend és egyre népesebb a para kajak-kenusok mezőnye is. Mindehhez hozzátartozik, hogy a tokiói olimpiai és paralimpiai kvóták 80 százalékát ezen a világbajnokságon lehet majd megszerezni, így nem túlzás azt mondani, hogy sohasem látott érdeklődésre számíthat a jövő évi verseny. Egyébként a Maty-éren nemcsak a látható részek újulnak meg, hanem a teljes pályainfrastruktúra is. Kicserélik a víz alatti kötélzetet, a pálya bójáit, a parti jelzéseket, az indító és versenylebonyolító informatikai és kommunikációs rendszereket, az osztószigeten pedig kiépítik majd azokat a kameraállásokat, amelyek biztosítják, hogy 2019-ben a televíziós közvetítés minden nézői igényt kielégítsen.”

A pálya hossza egyébként 2400 méter, a szélessége 140 méter. A meder kotrásával egyformává válik a vízmélység mindenhol, de a versenypálya nem változik. Érdekesség, hogy évente 500-700 ezer köbméter Tisza-vízzel pótolják az elpárolgott mennyiséget az algyői főcsatornán keresztül. A Maty-ér ideális vízszintjéhez kétmillió köbméter vízre van szükség. Csak hogy érzékeltessük, mekkora mennyiség ez: egy négyfős magyar család átlagosan 0.5 köbméter vizet használ el egy nap.

Ennél biztosan jóval több fog fogyni az augusztus 21. és 25. között megrendezendő világbajnokságon. A várakozások szerint 100 ország mintegy 1600 versenyzője érkezik Szegedre, a magyar színeket 50 induló képviseli majd. Az eddig körülbelül 11 ezer néző befogadására alkalmas lelátón idén – a felújítás után – már megközelítőleg 15-20 ezer szurkoló buzdítja a világ legjobb kajakosait.

A tét a szegedi világbajnokságon az érmek mellett már az olimpiai részvétel is. Férfi és női kajakban 6-6, kenuban 3-3 kvóta szerezhető meg. Hüttner Csaba szövetségi kapitány egy korábbi sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a magyar csapat célja Szegeden, hogy a megszerezhető kvóták nyolcvan százalékát begyűjtse.

Ilku Miklós

A teljes cikk a nyomtatott magazinban olvasható.