Szeged 2019: a híd Tokióba

Negyedszer rendez kajak-kenu világbajnokságot Magyarország, ráadásul ezúttal az olimpiai kvalifikáció is a tét Szegeden. A sikeres pályázattól a Maty-ér felújításáig.

A vívás és az úszás után kajak-kenuban a legsikeresebb Magyarország az olimpiák történetében (25 arany-, 29 ezüst- és 26 bronzéremmel), így nem csoda, hogy kiemelt szerepet tölt be hazánk nemzetközi viszonylatban. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) 2015 márciusában úgy döntött, hogy Szeged adhat otthont a jelenlegi ötkarikás ciklus legfontosabb versenyének, az olimpiai kvalifikációs világbajnokságnak. A magyar pályázat szoros küzdelemben, a nagy rivális Németországot (Düsseldorf) maga mögé utasítva aratott hatalmas sportdiplomáciai sikert.

Magyarország messze a legsikeresebb nemzet a világbajnokságok történetében 494 éremmel (205 arany, 153 ezüst, 236 bronz), az örökranglistán második Németországnak 284 vb-medálja van összesen. A különbség tovább nőhet, hiszen 1998, 2006 és 2011 után ismét Szeged lesz a házigazdája a vébének, és tudjuk, a hazai pálya mekkora előnyt jelent a sportban.

A Maty-ér, azaz a Szegedi Olimpiai Központ a sportág berkein belül is a világ legjobb versenyhelyszínei között van számontartva. Az eredetileg többfunkciós víztározónak megálmodott létesítmény ötlete 1979-ben született, majd két év alatt készült el Szegedtől kissé nyugatra a Tisza egyik ősmedrénél. Azért is annyira közkedvelt a sportolók körében, mert a kiegyenlített szélviszonyok miatt egyenlőek a feltételek, a magyar közönség pedig rendre fantasztikus hangulatot teremt.

Az elmúlt közel 40 évben rendeztek már itt egyebek mellett kajak-kenu világbajnokságot és Európa-bajnokságot, világkupaversenyeket, korosztályos és masters világbajnokságot és Európa-bajnokságot, sárkányhajó-vb-t és Eb-t, valamint édesvízi horgász-világbajnokságot is. Merthogy a horgászok körében is nagyon kedvelt a Maty-ér, országos bajnokságokat rendre bonyolítanak itt, valamint a magyar válogatott is gyakran készül Szegeden. Sőt, esküvők és nagyobb rendezvények helyszínéül is szolgál.

Az idei kajak-kenu világbajnokságra 1.8 milliárd forintból megújuló létesítmény befejezésére március végén plusz 3 milliárd forintnyi forrást bocsátott rendelkezésre a magyar kormány. A Nemzeti Sportközpontok (NSK) és a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) már 2017-ben elkezdte a beruházások előkészítését, a munkálatok a tavaly májusi világkupaverseny után kezdődtek el.

„A beruházás egyik legfontosabb eleme az osztósziget fejlesztése, hiszen régi álmunk volt, hogy a versenypálya mindkét oldala funkciót kapjon – fogalmazott Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke a szervezet hivatalos honlapján. – Híd épül, az osztószigeten pedig kerékpárút létesül. A pálya így más sporteseményeket, például triatlonversenyeket is kiszolgálhat majd. Megújul a pályához kapcsolódó összes gyalogos-, kerékpáros- és autóút is, a nézőknek kevesebbet kell majd gyalogolniuk a buszmegállókból, és javulni fog a parkolási helyzet is, mivel szinte minden irányba nagyobb lesz a Szegedi Olimpiai Központ, vagyis a Maty-éri versenypálya területe.”

Megújul a főlelátó, bővül a sajtóközpont, teljesen átalakul a céltorony, valamint nagyobb és színvonalasabb lesz a céltorony melletti VIP-épület is.

„A 2011-es világbajnoksághoz képest több országot és több versenyzőt várunk jövőre a pályára, és ennek megfelelően több nézőt is a lelátókra – tette hozzá Schmidt Gábor. – A sportág egyre nagyobb nemzetközi népszerűségnek örvend és egyre népesebb a para kajak-kenusok mezőnye is. Mindehhez hozzátartozik, hogy a tokiói olimpiai és paralimpiai kvóták 80 százalékát ezen a világbajnokságon lehet majd megszerezni, így nem túlzás azt mondani, hogy sohasem látott érdeklődésre számíthat a jövő évi verseny. Egyébként a Maty-éren nemcsak a látható részek újulnak meg, hanem a teljes pályainfrastruktúra is. Kicserélik a víz alatti kötélzetet, a pálya bójáit, a parti jelzéseket, az indító és versenylebonyolító informatikai és kommunikációs rendszereket, az osztószigeten pedig kiépítik majd azokat a kameraállásokat, amelyek biztosítják, hogy 2019-ben a televíziós közvetítés minden nézői igényt kielégítsen.”

A pálya hossza egyébként 2400 méter, a szélessége 140 méter. A meder kotrásával egyformává válik a vízmélység mindenhol, de a versenypálya nem változik. Érdekesség, hogy évente 500-700 ezer köbméter Tisza-vízzel pótolják az elpárolgott mennyiséget az algyői főcsatornán keresztül. A Maty-ér ideális vízszintjéhez kétmillió köbméter vízre van szükség. Csak hogy érzékeltessük, mekkora mennyiség ez: egy négyfős magyar család átlagosan 0.5 köbméter vizet használ el egy nap.

Ennél biztosan jóval több fog fogyni az augusztus 21. és 25. között megrendezendő világbajnokságon. A várakozások szerint 100 ország mintegy 1600 versenyzője érkezik Szegedre, a magyar színeket 50 induló képviseli majd. Az eddig körülbelül 11 ezer néző befogadására alkalmas lelátón idén – a felújítás után – már megközelítőleg 15-20 ezer szurkoló buzdítja a világ legjobb kajakosait.

A tét a szegedi világbajnokságon az érmek mellett már az olimpiai részvétel is. Férfi és női kajakban 6-6, kenuban 3-3 kvóta szerezhető meg. Hüttner Csaba szövetségi kapitány egy korábbi sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a magyar csapat célja Szegeden, hogy a megszerezhető kvóták nyolcvan százalékát begyűjtse.

Ilku Miklós

A teljes cikk a nyomtatott magazinban olvasható.