Puskás Aréna: Több mint stadion

November 15-én, a Magyarország-Uruguay labdarúgó-mérkőzéssel nyitotta meg kapuit a Puskás Aréna, amely az építők szerint sokkal több mint futballstadion: Közép-Európa legkorszerűbb, legnagyobb befogadóképességű élményarénájával gazdagodik Budapest.

A 67 ezer férőhelyes, világszínvonalú aréna otthona lesz a magyar labdarúgó-válogatottnak, négy mérkőzést rendeznek benne a 2020-as UEFA Európa-bajnokságon, de alkalmas lesz Európa-liga- és Bajnokok Ligája-döntő befogadására is. Az építők emellett kiemelik a létesítmény multifunkciós jellegét. Hosszú évtizedek után a legnagyobb világsztárok visszatérhetnek Budapestre, Magyarországra, valamennyi feltétel adott lesz a nagyszabású produkciók, koncertek, zenei fesztiválok befogadásához. A létesítmény rendelkezik 1500 férőhelyes konferenciaterülettel, melyben banketteket, céges rendezvényeket is lehet tartani, továbbá Puskás Kiállítási Központ létesül, amely a magyar labdarúgás sikereit, a korábbi stadion múltját és a legfontosabb eseményeit hivatott bemutatni.

A létesítmény az 1953-ban átadott Népstadion helyén született újjá, a múzeumnak otthont adó toronyépületen kívül semmilyen másik elem nem maradt meg az egykori legendás épületből. Fürjes Balázs, az építés irányításáért felelős kormánybiztos ugyanakkor több fórumon hangsúlyozta, alapelvük a múlt tisztelete. Ennek szellemében az elbontott betont ledarálták, és beépítették a jelenlegi falakba, ezáltal a régi tovább él az újban. Megtartották a Népstadion építészeti karakterét, a pilonsor, a régi lépcsőházak a Puskás Arénában is megfigyelhetők. „Ha valaki ránéz az épületre, óhatatlanul eszébe fog jutni a régi Népstadion” – mutatott rá a kormánybiztos.

A szomszédban lévő, az ezredfordulón épült Papp László Aréna tervezésében brit és amerikai mérnökök vettek részt, a kivitelezéssel pedig egy francia nagyvállalatot voltak kénytelenek megbízni. „Ehhez képest most ott tartunk, hogy a Puskás Arénát magyarok tervezik, magyar cégek építik, és csak néhány apróság jön külföldről, az, amit itthon nem lehet beszerezni. A tervezőktől az acélszerkezetet gyártó munkásokig tizenötezren dolgoztunk azon, hogy határidőre elkészüljön Budapest új ékköve” – fogalmazott Fürjes Balázs.

A teljes cikk a nyomtatott magazinban olvasható.

Kapcsolódó cikkek