Interjú Boczkó Gáborral, a Magyar Vívó Szövetség sportigazgatójával
Részlet az interjúból:
Idén kiemelkedő, hogy több nagy nemzetközi sporteseménynek is otthont ad hazánk, a négy világbajnokság közül a vívó-világbajnokság az egyik. Mire figyeltek a kommunikáció és a marketing stratégia tervezésekor, hogy a számtalan sportesemény lehetőség közül méltó figyelmet kapjon a rendezvény?
– Igyekszünk hatékonyan használni a kommunikációs csatornákat. Kezdve az óriásplakátoktól a kisebb szóróanyagokig, és nemcsak Budapesten, az ország egész területén. A médiakapcsolatok ápolására is nagy figyelmet fordítunk, a világbajnokságról szóló hírek tervezett módon, folyamatosan jelennek meg az országos napilapokban és az online felületeken is, valamint a világbajnokságot megelőzően még fogunk sajtótájékoztatókat tartani, mindig beszámolva a legfrissebb fejleményekről. Népszerűek a hetente megjelenő párperces videóblogjaink, ahol bemutatjuk a különböző fegyvernemeket, és persze a sportolókat, szeretnénk, ha a közönség minél jobban megismerné a világbajnokságon részt vevő versenyzőket (24 magyar), azokat is, akik még nem annyira ismertek a médiában. A videók a megszokottól más megközelítésből mutatják be a vívók életét, egy kis személyességet és némi bennfentességet is belecsempészve a sportolói létformáról. Ugyanakkor a versenyzők számára is lényeges, hogy érezzék, mindenki fontos része a csapatnak és az eseménynek, és igenis, hordják büszkén a címeres mezt.
Mely országok, médiumok jeleztek igényt közvetítésre?
– Ezt is már jó előre leszerveztük. A sportág népszerűsége, és az olimpiai kvalifikáció miatti kiemelt fontossága miatt nagyon sok nemzet át fogja venni a közvetítési jogot. Az Eurosport már régi nagy együttműködési partnere a nemzetközi szövetségnek, a közvetítés iránti igényt többek között olasz, orosz és német csatornák is jelezték. Az Olympic Channel online stream-en keresztül fogja adni. Nem lesz labdarúgó-forduló a héten, úgyhogy még egy kis szerencsénk is van, hogy a világ tényleg ránk tud figyelni. (nevet)
Milyen információkat lehet tudni a jegyértékesítés jelenlegi állásáról?
– A jegyértékesítés 100 nappal a világbajnokság kezdete előtt indult el. A leendő nézők pedig hamar lecsaptak a lehetőségre. A junior-világbajnokságon ott voltam csapatvezetőként, beszéltem különböző nemzetekkel; a külföldiek részéről is nagy az érdeklődés, többen tízesével, húszasával vették meg a jegyeket, egy orosz csapat például egy teljes szektort lefoglalt, szurkolókkal, családtagokkal és régi nagy versenyzőkkel megtöltve. A 4800 fős A-csarnok egész biztosan meg fog telni. A világbajnokságnak nagy jelentősége van országunk, és Budapest számára is, mint sportszerető főváros, idén sportfőváros. A világbajnokság nemzetközi jellege nemcsak a versenyzők nemzetiségét, hanem a szurkolókét tekintve is megnyilvánul. Thaiföldről, Puerto Ricoból is érdeklődnek, és olyan nemzetek is előkerültek, mint Mexikó, akikhez eddig a vívás nem állt annyira közel. Pusztai Liza a junior-világbajnokságon nagyon izgalmas csatákat vívott pont egy mexikói lánnyal. A vívás tradicionális sportág, de az elmúlt pár évben újdonságok is megfigyelhetők. Az olasz, orosz, francia, német és a magyar nemzet dominált benne mindig is. Most már az ázsiai országokban: Japánban, Kínában, Koreában és az USA-ban is megerősödött a sportág, valamint a skandináv térségben is feltörekvőben van. Várunk nagyköveteket is, akik szeretnék megnézni a saját nemzetük versenyzőit. A világkupaversenyre is nagyon sokan kíváncsiak voltak, és reméljük, ez a tendencia és az érdeklődés a sportág iránt csak növekedni fog. A protokoll listán még olyan személyek is szerepelnek, mint Pavel Kolobkov orosz sportminiszter, a Román Olimpiai Bizottság elnöke, a sport és a politikai élet meghatározó személyiségei, volt vívók, befolyásos emberek.
A vívásnak hazánkban is nagy presztízse van.
– Abszolút, hiszen a legeredményesebb olimpiai sportágról beszélünk. A riói olimpián is jól szerepeltünk, és most a világbajnokságnak a következő olimpiai kvalifikáció szempontjából is nagy tétje van, hogy Budapestről egyenes út vezethessen Tokióba. (nevet) Szerintem ez a versenyzőkből olyan energiákat szabadít fel, amit még maguk sem sejtenek.
Mekkora stábbal dolgoztok a szervezésen?
– A szervezőbizottság 30 főből áll. A feladatokat speciális területekre osztjuk fel, mint a versenyrendezés, a protokoll, a szállodafoglalás, a catering, a transzfer, és még sorolhatnám, mennyi részletből és elemből áll össze. A szervezők sem egyedül dolgoznak, és még kb. 250 önkéntes is részt vesz a lebonyolításban, tehát akár 300-400 főre is növekedhetnek a stáb. Az is érdekesség, hogy az önkéntes csapat nagy része fiatal, utánpótláskorú vívókból áll, akik ismerik a sportágat. Ez számukra is lehetőség, hogy beleláthatnak a világbajnokság szervezési hátterébe. És pár év múlva majd ők fognak ott állni vívóruhában, mint ahogyan Imre Géza is, mielőtt válogatott lett, ’91-ben önkénteskedett a Budapest Sportcsarnokban. Magyarország fog még kandidálni a világbajnokság megszervezésére, így reális esély van rá, hogy akár tíz év múlva, már a dobogón állva vehetnek részt egy hazai rendezésű eseményen.
Sportigazgatóként milyen kompetenciákat vársz el a kollégáktól, hogy fogod össze a csapatot?
– Az nagyon fontos, hogy a szervezők részéről mindenki jól beszéljen angolul, ez felgyorsítja a kommunikációt. A Nemzetközi Vívó Szövetségben sokféle nemzetiségű ember dolgozik, de az angol nyelv közös, régebben a francia volt, mivel a vívás bölcsője Franciaország. Most már a zsűri is angolul beszél. A szervezők többen már a ’13-es versenyben is közreműködő, nagy tapasztalattal rendelkező munkatársak, illetve az újaknak is volt alkalmuk bizonyítani a márciusban megrendezett Grand-Prix verseny szervezése alkalmával, amire sok dicséretet kaptunk. A csapat tehát nagyon jó, ami a minőségi munka alapja.
Végh Nóra Judit
A teljes cikk a nyomtatott magazinban olvasható.
