Az észak-amerikai profi kosárlabdaliga (NBA) a világ legerősebb bajnoksága, nem véletlenül szeretne a legtöbb játékos eljutni ide. Erre a játékosbörzén, azaz a drafton keresztül van lehetőség. De ki vehet részt rajta? Hogyan működik? Bemutatjuk az NBA játékosbörzéjét.
Az NBA 1947 óta bonyolítja le a draftot, ami hagyományosan június végén, azaz a nyári szünetben kerül megrendezésre. A többi amerikai úgynevezett major ligával (NFL, NHL) szemben – amelyekben hét körös a játékosbörze – csak kétszer választ a 30 franchise, azaz összesen 60 kosaras álma válik valóra. Nem volt ez mindig így: az 1960-as években 21 körös (!) volt a draft, amit előbb tízre redukáltak 1974-ben, majd hétre 1985-ben, mai formátumát pedig 1989-ben nyerte el.
A játékosbörzét az esélyegyenlőség fenntartása miatt vezette be a liga, meggátolva ezzel azt, ami például az európai futballban történik. A gazdag klubok gyakorlatilag bárkit szerződtethetnek, a sztárokkal teletűzdelt csapatok ellen pedig a szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkezőknek alig-alig van sanszuk. Az NBA viszont megpróbál egyenlőségjelet tenni a fiatal tehetségek és a nagyobb pénztárcák közé. Persze mint mindenhol, itt is akad kivétel – a Golden State Warriors az ideit beleszámítva sorozatban ötször volt ott a nagydöntőben, kezdőötösét pedig kizárólag All Star-játékosok alkotják évek óta.
Az egyetlen út az amerikai kosárlabdaligába a drafton keresztül vezet. Nézzük, kik vehetnek részt a játékosbörzén! Azok a kosarasok, akik legalább 19 évesek, vagy minimum egy évet játszottak az egyetemi ligában, vagy külföldön volt profi szerződésük, ami lejárt. Nemzetközi játékosnak minősül az, aki a draft előtt három évig külföldön élt, illetve nem járt középiskolába vagy egyetemre az Egyesült Államokban. Ők is kiválaszthatóak a drafton, ha betöltötték 22. életévüket a draft esztendejében, vagy ha játszottak korábban az Egyesült Államokban, de nem az NBA-ban.
A draft 1947-es bevezetésekor az egyetemi játékosokra helyeződött a hangsúly, az 1980-as években kezdtek a csapatok végzős középiskolásokat is szerződtetni. Így került a ligába többek között Kobe Bryant, LeBron James, Dwight Howard vagy Kevin Garnett. Az évek során sokat változott a draftolható játékosokra vonatkozó szabályzat, 2006-ban például a liga elvetette a lehetőségét a középiskolások leigazolásának. A külföldi kosarasoktól sokáig ódzkodtak a franchise-ok, az 1999-es játékosbörze hozta meg az áttörést ebben, amikor több légiós is bekerült az NBA-be. A nemzetközi média figyelmét a 2002-es draft keltette fel leginkább, amikor Jao Minget 1/1-esként választotta ki a Houston Rockets. Látva a 229 cm-es kínai óriás sikerét, egyre bátrabban nyúltak a csapatok a légiósokhoz.
Eddig egyetlen magyar kosarast választottak ki a drafton: 2011-ben a második kör 29. pickjeként Hanga Ádámot nevezte meg a San Antonio Spurs – később kölcsönadta európai kluboknak. Az egyetlen magyar viszont, aki játszott is az NBA-ben Dávid Kornél, őt szabadügynökként igazolta le a Chicago Bulls, majd megfordult a Toronto Raptorsnál és a Detroit Pistonsnál is, összesen 109 mérkőzésen játszott a ligában. A drafton kívül ugyanis lehetőségük van a csapatoknak szabadügynökök szerződtetésére, ám ők rendszerint nem kapnak olyan busás kontraktust, és többnyire kiegészítő szerepet játszanak.
Ilku Miklós
A teljes cikk a nyomtatott magazinban olvasható.
