Az eddigi legnagyobb röplabda esemény lesz Magyarországon augusztusban

Nyár végén a Papp László Aréna ad otthont a női Röplabda Európa—bajnokságnak, pontosabban annak egyik társrendezője lesz Budapest. 2017-ben a CEV, az Európai Röplabda Szövetség, történetében először négy városnak adta a rendezési jogot, köztük a magyar fővárosnak. A sportágban hazánk eddig még nem rendezett ilyen mértékű felnőtt eseményt, az EB egy mérföldkő a magyar röplabdázás történetében. A rendezési jog megszerzése egyfajta elismerése a magyar röplabda sportban az utóbbi években végbement változásnak, fejlődésnek.

A röplabda, a jelenlegi hat, úgynevezett TAO sportág közül, utolsóként került be a körbe két évvel ezelőtt. A többi kiválasztott csapatsportághoz képest így volt némi lemaradásunk, ugyanakkor a kiemelt sportágak között addig is szerepelt a röplabda. Ahhoz azonban, hogy ez az új, jelentősebb lehetőség a röpiseknek is megnyíljon, számos lépést kellett megtegyen, és nem utolsó sorban rengeteg munkát kellett elvégezzen a Magyar Röplabda Szövetség. Ma már kijelenthető, hogy a magyar röplabdában előremutató, alaposan megtervezett, felépített és átgondolt munka folyik. Ez a kijelentés vonatkozik úgy az utánpótlás nevelésre, mint a csapatok versenyeztetésére, és a nemzetközi versenyek hazai rendezésre. Ebből az aspektusból külön is elismerésre méltó az idei, budapesti EB rendezés. A háttérről és a programokról beszélgettünk Ludvig Zsolt főtitkárral.

– Magyarország még nem rendezett ilyen léptékű felnőtt röplabda eseményt. Mennyire volt nehéz elnyerni a rendezést?

– Az Európa-bajnokság valóban az eddigi legkomolyabb felnőtt röplabda esemény lesz, ugyanakkor ne feledkezzünk meg róla, hogy az 1965-ös budapesti Universiade programján szerepelt a röplabda. Akkor a férfi csapat ezüstérmet szerzett, míg a hölgyek ötödik helyen végeztek. Érdekesség, hogy a július eleji Universiádén idén – 54 év múltán – újra részt vesz a sportág a női válogatott révén Nápolyban. Ha a közelmúltat nézzük Ifjúsági EB-nek kétszer is otthont adtunk Szlovákiával társrendezésben, két éve pedig a győri EYOF programján is szerepelt a sportág. A felnőtt Európa-bajnokság ugyanakkor kiemelkedik az előbb felsoroltak közül, elég csak a nézettségre gondolni. Napjainkban a világ minden táján élő adásban láthatják a nézők az eseményeket, nem véletlen, hogy több ország is szeretne rendező lenni, ezáltal is megmutatva magát a világnak. Mi is hasonlóképpen gondolkoztunk, amikor a hazai röplabda közeljövőjét terveztük meg, még 2011-ben. Köszönhetően a jelenlegi lehetőségeknek a sportág stabil alapokon nyugszik, tudunk előre tekinteni, konstruktívan építkezni, fejlődni. Természetesen, mint minden sportban az eredmények nagyon fontosak, de a jövőbeli sikereket ma kell megalapozni. Mi erre kidolgoztunk egy stratégiai tervet, aminek része a gyermekek bevonzása a sportágunkba, majd a megtartásuk, hiszen nagy a konkurencia. A versenyeztetést a szakma határozza meg, de ahhoz, hogy a röpi egy fiatalnak hosszútávon is vonzó maradjon, megítélésünk szerint, nagyon fontos a színvonalas versenyek rendezése. Egészen más, ha testközelből láthatják akár a hazai, akár a külföldi csapatokat éles meccshelyzetben. Az első ilyen rendezvény 2016-ban volt, Szlovákiával közösen, egy női U19-es Európa-bajnokság Győrben, majd 2017-ben szintén U19 fiú EB szintén a szlovákokkal közösen. Utóbbinak már a döntőjét is mi rendeztük Győrben, mely város remek partnerünk volt, s nem titkoltan ez már felkészülés volt nekik is az EYOF-ra. Nem véletlen, hogy az említett utánpótlás versenyek után pályáztunk Európa-liga rendezésre, gondolok itt a tavalyi négyes döntőre, és az EB-re. A korábbiakkal ellentétben már nemcsak akkor rendezünk versenyt, ha ránk osztják, hanem tudatosan keressük a lehetőségét a nemzetközi események Magyarországra hozatalának. Az mostani EB 2017-ben dőlt el, amikor az európai szövetség, a ’17-es EB után, változtatott a lebonyolításon, az addigi 16 helyett már 24 csapat vesz részt, és az addigi maximum két rendező ország helyett már négy rendező is lehet. Az egyeztetés rögtön ezután elkezdődött a CEV-vel. A két sikeres utánpótlás EB után merült fel a mi szerepvállalásunk, és a pályáztunk társrendezőnek a török, a lengyel, és akkor még a cseh szövetséggel. A CEV 2017-es kongresszusán kaptuk meg a rendezés jogát, annyi változással, hogy a cseheket végül leváltotta Szlovákia.

– Mennyire szoros a szervezők között a kapcsolat, vagy inkább mindenki maga intézi a feladatait?

– Folyamatos és szoros a kapcsolat úgy a négy rendező, mint az Európai Röplabda Konföderáció között, döntés után pár héttel már találkoztunk Isztanbulban, ez még egy informatív egyeztetés volt, majd nem sokkal később Luxemburgban már egy nagyobb volumenű találkozónk volt, ahol lefektettük a szervezés alapelveit, irányait. Az úgynevezett munkafázisban, azaz az elmúlt közel két évben kéthavonta volt egyeztetés a szövetségek és a CEV között, melyből az utolsó július közepén lesz. A felek között teljesen folyamatos minden csatornán az együttműködés. A CEV-nek is új ez a helyzet, a négy helyszínnel és a több csapattal, számos új dologra kellett odafigyelnie, módosítania, ebből adódóan néha mi négyen egymást építgettük és támogattuk a szervezés ideje alatt. Az EB egy Európa-bajnokság négy helyszínen, azaz a megjelenés, a design, a külcsín teljesen egységesített, a játékos beszólítástól a prezentációig, felvezetésig mindenhol ugyanazt a fogják kapni a nézők. A városok és a létesítmények egyéb szempontokból az adott országra jellemző jegyeket hordozzák majd magukon, erre példa a fan-zone, ami országonként változó és eltérő lesz. A fan-zone kialakítása, megtöltése és üzemeltetése a szövetség feladata, Budapesttel, mint host-cityvel, promóciós területen működünk együtt. A fan-zone a csarnok előtti téren lesz, tervezzünk egy igazai röplabdapálya felállítását is. A helyszínek, a négy csarnok, nagyjából hasonló méretű, a Papp László Arénát ugyanúgy alakítjuk ki, mint volt az tavaly az Európa-liga esetében. A minimum előírt CEV nézőszám 5 000 fő, mi szeretnénk természetesen mindennap megtölteni a létesítményt, persze esetleges kiemelkedő eredmény esetén némi bővítés lehetőség rendelkezésünkre áll majd. A Papp László esetében remek adottság, hogy közel van a hotel és a csarnok, ezt szeretik a csapatok, és mindenkinek nagy könnyebbség. Kompakt helyszín.

– Külföldről mekkora az érdeklődés, van egyáltalán?

– Bizony van, tapasztaljuk a jegyrendeléseknél! Észt, horvát, holland szurkolók jönnek, az azeriek lesznek kevesebben. Június végéig a szektorokat fent kell tartsuk a vendég szurkolóknak, utána felszabadulhatnak helyek. A magyar szurkolóknak is megvan a kialakított szektoruk, ahova síppal, dobbal, nádi hegedűvel várjuk őket. Az arányokról nehéz még most beszélni, de a nyitónapra, amikor három mérkőzés lesz, biztosan nagyon sok külföldi nézőnk lesz, akár egyötöde a csarnoknak, de a magyar-román meccsen vélhetőn 95-5% lesz az arány. Napijegyek lesznek, már 2490 Ft-tól, azaz amikor egy nap három meccs van, akkor egy jeggyel mind a hármat meg tudja nézni a vendég.

Deregán Gábor

A teljes cikk a nyomtatott magazinban olvasható.